​Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni.

Az áfa-mentes közösségi termékértékesítésekre vonatkozó szabályok már jóideje borzolják a vállalkozások idegeit. Az adóhatóság ugyanis nem egyszer tagadja meg az ilyen ügyletekre jutó adómentességet arra hivatkozva, hogy az áru nem hagyta el az országot. Az EU minap elfogadott javaslata ugyan egyértelműsít a szabályokon, azonban az azoknak való megfelelés komoly bürokráciát igényel az EU-ba értékesítő cégektől.

Az elmúlt napokban fokozódó hullámokat vetett, hogy a kormánynak nem áll szándékában meghosszabbítani az 5 %-os, kedvezményes lakásáfa 2019. december 31-én lejáró időszakát. Míg a kedvezmény megvonása értelemszerűen nagyban befolyásolja a jövőbeni lakásépítések rentabilitását, addig annak nagyon komoly hatásai lehetnek a már folyamatban lévő projektekre is.

A cégek számtalan olyan helyzettel szembesülnek, amikor rajtuk kívül álló okokból sem a követelésükhöz, sem annak áfa-tartalmához nem jutnak hozzá. Az adóhatóság ugyanis sokszor akkor sem engedi meg az áfa visszaigénylését, ha azzal a költségvetést nem érné kár. Az Európai Unió Bíróságának (EUB) közelmúltbeli ítéletei alapján azonban több ilyen esetben is visszaszerezhető az áfa.

Egy a minap kihirdetett irányelv alapján előfordulhat, hogy a jövőben a nevünk és a kapott adótanácsunk részletei az adóhatóságnál landolnak. 2020 júliusától ugyanis a tanácsadók vagy bizonyos esetekben maguk az adózók kötelesek lesznek tájékoztatni az adóhatóságot egyes, agresszívnak minősített adótervezési konstrukciók részleteiről. Ráadásul a tájékoztatási kötelezettség, visszamenőlegesen, mindazokra a struktúrákra is kiterjed, amelyek megvalósításába az adózók 2018. június 25. után kezdenek bele.

Azok után, hogy nemrég az Európai Unió Bírósága (EUB) jelentősen újraértelmezte a zárt végű pénzügyi lízing fogalmát, egy friss főtanácsnoki vélemény újabb „áfa-bombát” dobott az eddigi gyakorlatra. Míg ugyanis a pénzügyi lízing díját már hosszú évek óta egy áfás és egy áfa-mentes részre bontják a lízingbeadók, addig a főtanácsnok véleménye szerint a díjat egységesen, áfásan kellene kezelni. Ennek komoly kihatásai lehetnek a magyarországi lízingpiacra is, így érdemes kiemelten figyelni az ügy alakulását.

Hagyományos felmérésünkben ismét megnéztük, hogy hány adófajta van Magyarországon. Idén ismét eggyel csökkent a magyarországi adók száma, ezúttal 58 darabot számoltunk. A csökkenés viszont csak technikai jellegű, miközben továbbra is velünk élnek olyan adók, mint a kiirthatatlannak tűnő, a háztartási alkalmazottak után fizetendő díj vagy az újonnan bevezetett plakátadó.

Mostanában rájár a rúd az adójogászokra – sőt, a jogászokra általában is. Jövőre ugyanis szinte az összes olyan eljárási szabály megújul, amely meghatározza mindennapi szakmai életünket. Egyszerre kell tehát megismerkednünk a polgári és a közigazgatási perek, a közigazgatási eljárások, valamint a büntetőeljárások vadonatúj szabályaival. A bennem rejlő kisdiák ezért meglehetős elégedettséggel vette tudomásul, hogy a szűkebb szakmámat érintő, ugyancsak átszabott adóeljárási jogszabályok szövege mintegy kilencven százalékban maradt a régi. Így – gondoltam – miközben a polgári- és büntetőjogász kollégák vért izzadnak a koncepciójukban is merőben új eljárások tanulmányozásával, én sokkal megúszósabbra vehetem a figurát.