Nehéz manapság anélkül végigpörgetni a híreket, hogy ne találkoznánk a vezetőszár, közpénzek és hűtlen kezelés hármasával. A hűtlen kezelés az utóbbi időben újra látványosan előtérbe került, aminek a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) támogatásai körül indult eljárás is komoly löketet adott. Csakhogy a hűtlen kezelés korántsem csak közpénzek és közéleti szereplők ügye: ugyanúgy felmerülhet egy vállalkozás, egy állami intézmény vagy akár egy önkormányzat vagyonának kezelése során is. De mit jelent valójában a hűtlen kezelés, hol húzódik a határ egy rossz döntés és a bűncselekmény között, és mire érdemes figyelnie annak, akire más vagyonát bízták?

Tegnapelőtt napvilágot látott a vagyonadóról szóló törvény tervezete, amely a vártnál komplexebb és szigorúbb szabályrendszert vázol fel. A törvény saját értékelési szabályokból indul ki, így a vállalkozási vagyon és az ingatlanok adóértéke jóval meghaladhatja a vártakat. Az egymilliárd forintos értékhatár és az általános, egyszázalékos adómérték mellett már az is körvonalazódik, kiket érintene az új adó, hogyan kellene meghatározni a vagyon értékét, és milyen kötelezettségekre kellene felkészülni.

Új korrupcióellenes szuperhatóság, csatlakozás az Európai Ügyészséghez, kötelező adóhatósági ellenőrzések és a vagyonosodási vizsgálatok visszatérése: néhány hónap alatt alapjaiban alakult át a közvagyon védelmének rendszere. Aki közpénzből vagy uniós támogatásból gazdálkodik, a jövőben akár négy különböző hatósággal is szembetalálhatja magát.

A napokban sajtóvisszhangot kapott a Coca-Cola és Whisper Ton influenszer marketing ügye, amely során az üdítőgyártó 5 millió forint bírságban, az influenszer pedig figyelmeztetésben részesült. Ez alapján egyértelmű: az influenszer marketing ellenőrzése tartósan a GVH fókuszában van, függetlenül a követőtábortól vagy a vizsgált vállalkozás méretétől.

A magyar adójog egyik kevésbé látványos, ugyanakkor nagyon veszélyes csapdája a kifizető fogalma. Sok külföldi vállalat úgy gondolja, hogy amíg nincs magyarországi telephelye vagy fióktelepe, addig a magyar adóhatóság hatóköre kívül esik rajta. A valóság ennél árnyaltabb. Ráadásul egy külföldi kifizető által alkalmazott magyar magánszemély is kerülhet ezáltal kellemetlen helyzetbe.

Sok gyártó magától értetődőnek tartja, hogy beleszól a terméke árazásába, hiszen ő ismeri a versenytársait, szeretné pozícionálni a brandjét a piacon. Ez azonban jogilag aggályos lehet. Ráadásul, ahogy ez a Gazdasági Versenyhivatal napokban közzétett tájékoztatójából sejthető, a hatóság továbbra is határozottan fel fog lépni a jogellenesnek minősülő árrögzítés ellen.

A magyar adórendszerben a fejlesztési adókedvezmény kínálja az egyik legnagyobb megtakarítási lehetőséget: segítségével a vállalkozások akár 80%-kal is csökkenthetik a számított társasági adójukat. A kedvezmény sikeres igénybevételéhez azonban fontos a megfelelő tervezés és a buktatók kikerülése. Ráadásul idéntől bővültek a támogatással kapcsolatos adatszolgáltatási kötelezettségek is.

Amikor egy vállalatfelvásárlási ügylet versenyjogi megítélése szóba kerül, mindenki szeme előtt elsődlegesen a tranzakció fúziós bejelentése lebeg. Pedig egy ügylet kapcsán a versenyjogi kockázatok már ennél jóval hamarabb felmerülnek.