címke: ingatlan

Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen. A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelem-projektek is.

Közel tíz év tapasztalat alapján elmondható: bár az építőipari lánctartozások megelőzésére létrehozott ún. fedezetkezelői rendszer alapjaiban bevált, vannak a rendszernek még betemetetlen lyukai. Ráadásul az új polgári perrendtartás idén januári hatálybalépése újabb kihívás elé állítja az intézményt.

Az elmúlt napokban fokozódó hullámokat vetett, hogy a kormánynak nem áll szándékában meghosszabbítani az 5 %-os, kedvezményes lakásáfa 2019. december 31-én lejáró időszakát. Míg a kedvezmény megvonása értelemszerűen nagyban befolyásolja a jövőbeni lakásépítések rentabilitását, addig annak nagyon komoly hatásai lehetnek a már folyamatban lévő projektekre is.

Ha valaki az ókori Rómában esetleg rabszolgát kívánt vásárolni, nem kevés formai követelménnyel találta szembe magát. Így az aktusnál jelen kellett lennie 5 tanúnak, valamint egy további serdült római polgárnak, a mérlegtartónak, aki az ércmérleget tartotta. 

A pár éve hatályba lépett új Ptk. egyik kevésbé ismert szabálya szerint ma már lehetőség van arra, hogy az ingatlan tulajdonosa szétválassza a földterület és a rajta álló épületek tulajdonjogát, és azokat külön ingatlanként kezelje vagy hasznosítsa. Az üzleti gyakorlat egyelőre óvatosan közelít a lehetőséghez: bár a tulajdonjogok megosztása akár az ingatlanfejlesztési, vagy a hitelfelvételi gyakorlatot rugalmasabbá teheti, egyelőre jogi bizonytalanságok hátráltatják a koncepció szélesebb körű elterjedését.

Egyre jelentősebb szerepet tölt be építőipari vállalkozások közötti viták rendezésében a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSzSz). Ennek ellenére a TSzSz-szel kapcsolatos néhány jogi kérdés még mindig nem tisztázott; többek között az sem, hogy az általa adott szakvélemény meddig gátolhatja meg egyes szerződéses biztosítékok (így pl. bankgarancia) lehívását. Amíg ez nem rendeződik, az a fél kerülhet kiszolgáltatottabb helyzetbe, aki az egyébként jogszerű biztosítékokkal rendelkezik.

Míg a hőskorban ingatlanok adásvételénél a felek jobban jártak akkor, ha az ingatlan helyett az ingatlant birtokló társaság részesedésére kötöttek szerződést, addig az évek során a jogalkotó lépésről-lépésre építette le a társaságvásárláson keresztül megvalósuló ingatlanszerzés előnyeit. Ellentétben a közhiedelemmel azonban az ingatlanok társaságon keresztül való megvásárlása jelenleg is több adóelőnyt tartogat, és ezek köre ráadásul jövő év januárjától bővülni is fog.

A CSOK és az 5%-os ingatlanáfa bevezetésével egyidejűleg az év elejétől lazultak az építkezésekre vonatkozó hatósági szabályok is. Úgy tűnik azonban, hogy túlságosan kilendült az inga… Erre utal legalábbis az, hogy júniusban a Kormány szigorított a szabályrendszeren.