Az internet adta virtuális mobilitásnak köszönhetően ma már egyre többen tőzsdéznek külföldi értékpapírokkal, külföldi brókerek igénybevételével, on-line kereskedési platformok használatával. A külföldi tőzsdéken befektetők azonban gyakran nem csupán a pénzükkel, hanem az adózással is hazárdíroznak – sok esetben anélkül, hogy mindennek egyáltalán tudatában lennének.

A mai, nehezen átlátható világban gyakran fordulunk szimbólumokhoz, közhelyekhez, sztereotípiákhoz, hogy megértsük a dolgok működését. Így például, ha egyszerű kikapcsolódásra vágyunk, keresünk egy brazil szappanoperát és végigizgulhatjuk, hogy Pedro megcsalja-e Izabellát, és közben milyen véget ér Emanuel és Silvio évek óta tartó viszálya. Ha meg az állandóságot, a biztonságot, a hosszú évszázadokra nyúló tradíciókat keressük, akkor jóleső érzés az angol királyi család történetét végigböngészni, vagy a brit történelem és hétköznapok más aspektusait elemezgetni.

A mai komplex világban egyre több per dől el a szakértő véleményén. Nagyon nem mindegy ezért, hogy egy peres ügyben ki jár el szakértőként. Szerencsére – nem utolsó sorban az új perrendtartásnak köszönhetően – ez ma már befolyásolható.

Az utóbbi évek befektetési slágerterméke a napenergia beruházás: a kötelező átvételen (KÁT) keresztül ugyanis az állam biztosnak látszó jövedelmet garantál mindazoknak, akik ebben az üzletágban keresik a szerencséjüket. Mint ahogyan ez általában igaz: ezt a pénzt sem adják ingyen. A szakmai hozzáértés vagy a jogi előkészítettség hiányán ugyanis nagyon könnyen elvérezhetnek a napelem-projektek is.

Köztudomású, hogy az angol nyelvben nem árt a négybetűs szavakkal óvatosan bánni. Nincs ez másként a nemzetközi adózásban sem, a BEPS és ATAD betűkombinációk évek óta a legnagyobb fejtörést jelentik a multinacionális vállalkozáscsoportok pénzügyi vezetői, valamint a nemzetközi adótanácsadók számára. Kis háttérként: a BEPS (Base Erosion and Profit Shifting) az OECD adózási munkacsoportjának terméke, az ATAD (Anti Tax Avoidance Directive) pedig az Európai Unió nagyrészt erre reagáló projektje.

Nyitva állhat a lehetőség arra, hogy egy társaság taggyűlése egyes, korábban meghozott határozatait módosítsa. Ez különösen jó hír azoknak, akik év közben leányvállalatukból többletosztalékot kívánnak kivonni.

Egy tavalyi EU irányelv következtében 2019-től változnak a társasági adó egyes szabályai – így többek között az ún. alultőkésítés miatti kamatlevonásra vonatkozó rendelkezések. Bár az irányelv célja az adóelkerülést célzó nemzetközi struktúrák elleni küzdelem és az adószabályok szigorítása volt, az új kamatlevonási szabályok a hazai vállalkozásoknál inkább kedvezményt fognak jelenteni.

​Régóta fejtörést okoz mind tőkebefektetőknél, mind pedig vállalkozáscsoportok holdingtársaságainál a bejövő számlák áfa-tartalmának levonhatósága. Az általános levonási tilalmon enyhítve az Európai Unió Bírósága („EUB”) az ún. aktív holdingtársaságoknak már adott egy kibúvót a levonási tilalom alól; a Bíróság nemrég napvilágot látott ítéletei pedig még tovább tágítják az áfalevonás lehetőségeit. Az EUB ítéletei azonban arra is rávilágítanak, hogy nem árt óvatosnak lenni.